McKenzie módszer- Mechanikai Diagnózis és Terápia (MDT)

A módszer megalkotása Robin Anthony McKenzie (1931-2013) új zélandi fizioterapeuta nevéhez fűződik. 1952-ben diplomázott, 1953-ban magánrendelőt nyitott és a gerinc rendellenességeivel foglalkozott. Számos kitüntetést kapott, munkássága tudományosan elismert. 1982-ben megalapította a Nemzetközi McKenzie Intézetet. Miután visszavonult a gyakorlattól, nemzetközi szaktanácsadóként szerepelt olyan szervezeteknél, melyek a mechanikai gerinc-rendellenességek kutatásában vettek részt.

Az MDT egy evidence based vizsgálati és kezelési módszer. Lehetővé teszi a betegek alcsoportba (poszturalis, derangement, diszfunkció, egyéb) történő besorolását, mechanikai fájdalmuk alapján.

Diszfunkciós syndroma a szöveti szerkezetében sérült lágyszövetek mechanikai terhelése miatti fájdalmat, a poszturális syndroma a szövetek hosszan tartó túlterhelése miatti fájdalmat, míg a derangement syndroma az ízületi elmozdulás mechanikai akadályozottsága miatti fájdalmat jelzi. Ezen csoportokba történő besorolás lehető teszi a megfelelő kezelés lehetőségét.

Egyénre szabott speciális gyakorlatok segítségével, lehetővé válik, hogy idővel a betegek önmagukat kezeljék. Kutatások szerint a gerincfájdalom gyakran kiújulhat, progresszíven fokozódó súlyossággal. A beteg, aki megtanulta az önkezelés lehetőségét, képes rá, hogy enyhítse a tüneteket, mielőtt azok súlyossá válnának, vagyis a tünetek kezdetén megkezdjék önállóan a kezelésüket.

Első alkalommal egy alapos betegvizsgálat történik, mely során a terapeuta a fent említett alcsoportok valamelyikébe sorolja a pácienst, majd ezt követően egyénre szabott gyakorlatot/gyakorlatokat végeztet, melyet otthon is folytatni kell. Gerincproblémával küzdők 50-70%-a jól reagál a kezelésre. A fájdalmuk distal felől egyre proximalisabb irányba halad, a gerinc vonala felé, centralizálódik. Ezzel együtt a mozgásterjedelem is növekszik. Ez a jelenség derangement syndrománál lehetséges. A terapeuta feladata felismerni azokat a pácienseket, akiknél a mechanikai terápia nem alkalmas, és megfelelő szakemberhez küldje őket. A módszer lehetővé teszi a terapeutától való függő viszony elkerülését, éppen ezért a terapeuta csak minimálisan avatkozik be.

Randomizált kontrollált vizsgálatok is igazolták a McKenzie módszer hatékonyságát. Petersen és társai erősítő gyakorlatokat hasonlítottak össze a McKenzie módszerrel, legalább 3 hónapja fenn álló derék fájdalommal küzdő betegeknél. Miller és társai stabilizásiós gyakorlatokat, Long pedig subacut és krónikus stadiumban lévő derékfájós pácienseket vizsgált. Mind három kutatás igazolta a McKenzie módszer hatékonyságát.

Felhasznált irodalom:

1. May S., Donelson R., (2008), Evidence-informed management of chronic low back pain with the McKenzie method, The Spinal Journal 8 , 134-141.
2. Nemzetközi McKenzie Intézet, Magyarországi McKenzie Intézet tanfolyami jegyzete („A” és „B” kurzus)
3. Obituary: Robin McKenzie 1931-2013, (2013), Manual Therapy 18 (2013) 272-273
4. http://www.mckenzieinstitute.org/hu

Készítette: Tanács-Gulyás Nóra, gyógytornász MSc

Forrás: saját

Scheuermann-betegség:

• kétdimenziós deformitás
• a gerinc élettani görbületei fokozódnak
• a háti szakaszt érinti a leggyakrabban, annak teljes hosszára kiterjed
  • a görbület csúcspontja lefelé csúszik, ezen a területen a bőr elszíneződhet, ahogy a pad/ szék támlája nyomja a gerincet
• a háti szakasz kompenzálására a nyaki és ágyéki görbület is fokozódik

Hogyan alakul ki?

• a csigolyatestek zárólemezében csontosodási zavar lép fel, ennek következtében a gerinc hossznövekedésében is zavar keletkezik, ezáltal a csigolyák teste ék alakú lesz
• a csigolyák felszíne egyenetlen lesz, gyöngyszerű felrakódás jelentkezhet rajta, ez a Schmorl-csomó

Mikor jelentkezik?

• serdülőkorban, 10. életév körül észlelhető
• fiúk-lányok között egyforma arányban

Főbb tünetei:

• Nagy a háti görbület, ami merev, a Scheuermannos nem tudja a hátát homorítani.
• Fájdalom nem feltétlen kíséri a kórképet, ez függ az életkortól és a stádiumtól. Az érintett csigolyák nyomásra érzékenyek lehetnek, és jellemző a lapockák közötti területen fellépő izomfájdalom.

3 stádiuma van:

1. stádium:
   • 10-12 éves korban kezdődik, hanyagtartással
   • még mobilis, aktív izomerővel korrigálható
2. stádium:
   • 12 éves kortól, amíg a növekedés befejeződik
   • merevvé válik a görbület
   • megjelenik a lapockák közötti izomfájdalom és a csigolyák nyomásérzékenysége
   • a növekedés befejeződése után a fájdalom elmúlik
3. stádium: késői stádium
   • növekedés befejeződése után életen át tart
   • a gerinc nyaki és ágyéki szakaszán léphet fel fájdalom

Mit tehetünk?

• célzott, és egyénre szabott izomerősítéssel, gyógytornával jól kezelhető
• szükség esetén fűző viselése ajánlott, ennek megítélése a kezelőorvos kompetenciája
• Mindenképpen kérjen gyógytornászi segítséget, mert a HELYTELEN ÉS ROSSZUL VÉGZETT GYAKORLATOKKAL a görbületet TOVÁBB RONTHATJUK!

Scoliosis:

• háromdimenziós deformitás, a tér mindhárom síkjában bekövetkezik
• Az élettani gerincszakaszok oldalirányba görbülnek, ellaposodik a hát és a csigolyák is elfordulnak a saját tengelyük körül.
• Amelyik oldalra megy a görbület, azt konvex oldalnak nevezzük, az ellenoldalt pedig konkávnak.
• A konvex oldalon az izmok megnyúlnak és elvékonyodnak, a konkáv oldalon pedig megrövidülnek. Mindkét oldalra igaz, hogy a törzsizmok gyengék.

Funkcionális scoliosis:

• a gerincen nincs szerkezeti elváltozás
• a görbület mobilis, kezeletlen esetben viszont strukturálissá válhat
• a görbület kiegyenesedik előrehajláskor és fekvő helyzetben
• a csigolyák nem fordulnak el a tengelyük körül, így a bordákat sem húzzák maguk után, ezzel bordapúpot okozva
• Okai lehetnek:
  • rossz tartás
  • valamilyen fájdalom miatti védekező testtartás
  • Végtaghosszkülönbség: ilyenkor a rövidebb alsóvégtag oldalán lebillen a medence és magával húzza az ágyéki szakaszt. Ennek kompenzálására a háti szakasz az ellentétes irányba fog görbülni.
  • Mozgásszegény életmód miatt gyengék a törzsizmok, amik nem tudják követni a gerinc növekedését.
• Egyéb jellemzői:
  • lazák az ízületek
  • légzésnél hasba vesznek levegőt
  • a gyenge törzsizmok miatt fáradékonyság is megfigyelhető
  • társulhat hozzá lúdtalp
• Kezelés:
  • A gerincferdülés okát kell megszüntetni, ezen kívül szükség van tartásjavító gyógytornára, izomerősítésre is.

Strukturális scoliosis:

• a gerincen szerkezeti elváltozás figyelhető meg
• A csigolyák elfordulnak a saját tengelyük körül, ezáltal ennél a formánál láthatunk bordapúpot előrehajolt testhelyzetben a görbület konvex oldalán.
• Elhelyezkedése:
  • Leggyakrabban a háti szakaszt érinti, ennél várható a legnagyobb romlás, a felsőtest elcsúszhat, társulhat hozzá mellkasdeformitás is, aminek következtében a légzésfunkciók is érintettek lehetnek.
  • Lehet kettősgörbületű, amikor két gerincszakasz kiegyenlíti egymást, ebből kifolyólag nem szembetűnő.
  • Az ágyéki szakasz is érintett lehet, ebben az esetben a nagyméretű görbület a medence helyzetét befolyásolja.
  • Háti és ágyéki átmenetet érintő forma változó romlási arányt mutat.
• Idiopathiás:
  • Nem ismerjük a pontos okát, csak feltételezések vannak.
    • Közrejátszhatnak genetikai okok, megfigyelhető családi halmozódás.
    • Összefüggésben van a növekedéssel, hiszen aktív növekedés időszakában romlik a görbület. A növekedés befejeződése után a scoliosis sem romlik tovább.
  • életkoronkénti felosztása:
    • infantilis: 3 éves kor előtt jelentkezik
    • juvenilis: 3-10 éves kor között jelentkezik
    • adolescens: 10 éves kor után jelentkezik
  • Tünetei:
    • ellapultak a gerinc élettani görbületei
    • a konvex oldali váll és lapocka magasabban, az utóbbi elemelkedik a hátsó mellkasfaltól, és a csípőlapát sem emelkedik elő annyira, mint az ellenoldali
    • aszimmetrikus a törzs-kar háromszög
    • Fájdalom nem jellemző, ha mégis jelen van, másodlagos okot kell keresni. Felnőtteknél a degeneratív elváltozások következtében léphet fel főleg derékfájdalom. Terhesség és menopausa idején a hormonális változások idézhetik elő a görbületek fájdalmát.
  • A scoliosis pontos vizsgálatához elengedhetetlen a fejet és medencét is magában foglaló röntgenfelvétel készítése. Ezen mérhetjük többek között a görbület nagyságát, ill. az egyéb társuló elváltozásokat.
• Ismert eredetű:
  • Veleszületett scoliosis esetében a csigolyák fejlődési rendellenessége okozza a gerinc elhajlását.
  • Paralyticus formánál egy agyi történés után fennálló féloldali feszes bénult izmok állnak a háttérben.
  • Különböző mellkasi betegségek is okozhatnak háti szakaszt érintő gerincferdülést.
  • Maradványtünete lehet a csecsemőkorban fennálló ferde nyaktartásnak.
• Kezelése:
  • Egyénre szabott izomerősítés, gerincferdülés aktív korrigálása, és ennek megtartása, rövidült izmok nyújtása.
  • A gyógytornász által vezetett speciális gyógytornát semmiféle egyéb kezelés nem pótolhat. A megtanult gyakorlatokat otthon minden nap végezni kell.
  • Mindenképpen kérjen gyógytornászi segítséget, mert a HELYTELEN ÉS ROSSZUL VÉGZETT GYAKORLATOKKAL a görbületet TOVÁBB RONTHATJUK!
  • Szükség esetén fűző viselése ajánlott, ennek megítélése a kezelőorvos kompetenciája.
  • Nagyfokú görbület esetén korrekciós műtétet végeznek.

Forrás: Szendrői Miklós Ortopédia, Holcsa Judit- Schroth jegyzet 

 Forrás: saját

Készítette: Kálmánné Kozma Zsófia- gyógytornász, fizioterapeuta