McKenzie módszer- Mechanikai Diagnózis és Terápia (MDT)

A módszer megalkotása Robin Anthony McKenzie (1931-2013) új zélandi fizioterapeuta nevéhez fűződik. 1952-ben diplomázott, 1953-ban magánrendelőt nyitott és a gerinc rendellenességeivel foglalkozott. Számos kitüntetést kapott, munkássága tudományosan elismert. 1982-ben megalapította a Nemzetközi McKenzie Intézetet. Miután visszavonult a gyakorlattól, nemzetközi szaktanácsadóként szerepelt olyan szervezeteknél, melyek a mechanikai gerinc-rendellenességek kutatásában vettek részt.

Az MDT egy evidence based vizsgálati és kezelési módszer. Lehetővé teszi a betegek alcsoportba (poszturalis, derangement, diszfunkció, egyéb) történő besorolását, mechanikai fájdalmuk alapján.

Diszfunkciós syndroma a szöveti szerkezetében sérült lágyszövetek mechanikai terhelése miatti fájdalmat, a poszturális syndroma a szövetek hosszan tartó túlterhelése miatti fájdalmat, míg a derangement syndroma az ízületi elmozdulás mechanikai akadályozottsága miatti fájdalmat jelzi. Ezen csoportokba történő besorolás lehető teszi a megfelelő kezelés lehetőségét.

Egyénre szabott speciális gyakorlatok segítségével, lehetővé válik, hogy idővel a betegek önmagukat kezeljék. Kutatások szerint a gerincfájdalom gyakran kiújulhat, progresszíven fokozódó súlyossággal. A beteg, aki megtanulta az önkezelés lehetőségét, képes rá, hogy enyhítse a tüneteket, mielőtt azok súlyossá válnának, vagyis a tünetek kezdetén megkezdjék önállóan a kezelésüket.

Első alkalommal egy alapos betegvizsgálat történik, mely során a terapeuta a fent említett alcsoportok valamelyikébe sorolja a pácienst, majd ezt követően egyénre szabott gyakorlatot/gyakorlatokat végeztet, melyet otthon is folytatni kell. Gerincproblémával küzdők 50-70%-a jól reagál a kezelésre. A fájdalmuk distal felől egyre proximalisabb irányba halad, a gerinc vonala felé, centralizálódik. Ezzel együtt a mozgásterjedelem is növekszik. Ez a jelenség derangement syndrománál lehetséges. A terapeuta feladata felismerni azokat a pácienseket, akiknél a mechanikai terápia nem alkalmas, és megfelelő szakemberhez küldje őket. A módszer lehetővé teszi a terapeutától való függő viszony elkerülését, éppen ezért a terapeuta csak minimálisan avatkozik be.

Randomizált kontrollált vizsgálatok is igazolták a McKenzie módszer hatékonyságát. Petersen és társai erősítő gyakorlatokat hasonlítottak össze a McKenzie módszerrel, legalább 3 hónapja fenn álló derék fájdalommal küzdő betegeknél. Miller és társai stabilizásiós gyakorlatokat, Long pedig subacut és krónikus stadiumban lévő derékfájós pácienseket vizsgált. Mind három kutatás igazolta a McKenzie módszer hatékonyságát.

Felhasznált irodalom:

1. May S., Donelson R., (2008), Evidence-informed management of chronic low back pain with the McKenzie method, The Spinal Journal 8 , 134-141.
2. Nemzetközi McKenzie Intézet, Magyarországi McKenzie Intézet tanfolyami jegyzete („A” és „B” kurzus)
3. Obituary: Robin McKenzie 1931-2013, (2013), Manual Therapy 18 (2013) 272-273
4. http://www.mckenzieinstitute.org/hu

Készítette: Tanács-Gulyás Nóra, gyógytornász MSc

Forrás: saját

Scheuermann-betegség:

• kétdimenziós deformitás
• a gerinc élettani görbületei fokozódnak
• a háti szakaszt érinti a leggyakrabban, annak teljes hosszára kiterjed
  • a görbület csúcspontja lefelé csúszik, ezen a területen a bőr elszíneződhet, ahogy a pad/ szék támlája nyomja a gerincet
• a háti szakasz kompenzálására a nyaki és ágyéki görbület is fokozódik

Hogyan alakul ki?

• a csigolyatestek zárólemezében csontosodási zavar lép fel, ennek következtében a gerinc hossznövekedésében is zavar keletkezik, ezáltal a csigolyák teste ék alakú lesz
• a csigolyák felszíne egyenetlen lesz, gyöngyszerű felrakódás jelentkezhet rajta, ez a Schmorl-csomó

Mikor jelentkezik?

• serdülőkorban, 10. életév körül észlelhető
• fiúk-lányok között egyforma arányban

Főbb tünetei:

• Nagy a háti görbület, ami merev, a Scheuermannos nem tudja a hátát homorítani.
• Fájdalom nem feltétlen kíséri a kórképet, ez függ az életkortól és a stádiumtól. Az érintett csigolyák nyomásra érzékenyek lehetnek, és jellemző a lapockák közötti területen fellépő izomfájdalom.

3 stádiuma van:

1. stádium:
   • 10-12 éves korban kezdődik, hanyagtartással
   • még mobilis, aktív izomerővel korrigálható
2. stádium:
   • 12 éves kortól, amíg a növekedés befejeződik
   • merevvé válik a görbület
   • megjelenik a lapockák közötti izomfájdalom és a csigolyák nyomásérzékenysége
   • a növekedés befejeződése után a fájdalom elmúlik
3. stádium: késői stádium
   • növekedés befejeződése után életen át tart
   • a gerinc nyaki és ágyéki szakaszán léphet fel fájdalom

Mit tehetünk?

• célzott, és egyénre szabott izomerősítéssel, gyógytornával jól kezelhető
• szükség esetén fűző viselése ajánlott, ennek megítélése a kezelőorvos kompetenciája
• Mindenképpen kérjen gyógytornászi segítséget, mert a HELYTELEN ÉS ROSSZUL VÉGZETT GYAKORLATOKKAL a görbületet TOVÁBB RONTHATJUK!

Scoliosis:

• háromdimenziós deformitás, a tér mindhárom síkjában bekövetkezik
• Az élettani gerincszakaszok oldalirányba görbülnek, ellaposodik a hát és a csigolyák is elfordulnak a saját tengelyük körül.
• Amelyik oldalra megy a görbület, azt konvex oldalnak nevezzük, az ellenoldalt pedig konkávnak.
• A konvex oldalon az izmok megnyúlnak és elvékonyodnak, a konkáv oldalon pedig megrövidülnek. Mindkét oldalra igaz, hogy a törzsizmok gyengék.

Funkcionális scoliosis:

• a gerincen nincs szerkezeti elváltozás
• a görbület mobilis, kezeletlen esetben viszont strukturálissá válhat
• a görbület kiegyenesedik előrehajláskor és fekvő helyzetben
• a csigolyák nem fordulnak el a tengelyük körül, így a bordákat sem húzzák maguk után, ezzel bordapúpot okozva
• Okai lehetnek:
  • rossz tartás
  • valamilyen fájdalom miatti védekező testtartás
  • Végtaghosszkülönbség: ilyenkor a rövidebb alsóvégtag oldalán lebillen a medence és magával húzza az ágyéki szakaszt. Ennek kompenzálására a háti szakasz az ellentétes irányba fog görbülni.
  • Mozgásszegény életmód miatt gyengék a törzsizmok, amik nem tudják követni a gerinc növekedését.
• Egyéb jellemzői:
  • lazák az ízületek
  • légzésnél hasba vesznek levegőt
  • a gyenge törzsizmok miatt fáradékonyság is megfigyelhető
  • társulhat hozzá lúdtalp
• Kezelés:
  • A gerincferdülés okát kell megszüntetni, ezen kívül szükség van tartásjavító gyógytornára, izomerősítésre is.

Strukturális scoliosis:

• a gerincen szerkezeti elváltozás figyelhető meg
• A csigolyák elfordulnak a saját tengelyük körül, ezáltal ennél a formánál láthatunk bordapúpot előrehajolt testhelyzetben a görbület konvex oldalán.
• Elhelyezkedése:
  • Leggyakrabban a háti szakaszt érinti, ennél várható a legnagyobb romlás, a felsőtest elcsúszhat, társulhat hozzá mellkasdeformitás is, aminek következtében a légzésfunkciók is érintettek lehetnek.
  • Lehet kettősgörbületű, amikor két gerincszakasz kiegyenlíti egymást, ebből kifolyólag nem szembetűnő.
  • Az ágyéki szakasz is érintett lehet, ebben az esetben a nagyméretű görbület a medence helyzetét befolyásolja.
  • Háti és ágyéki átmenetet érintő forma változó romlási arányt mutat.
• Idiopathiás:
  • Nem ismerjük a pontos okát, csak feltételezések vannak.
    • Közrejátszhatnak genetikai okok, megfigyelhető családi halmozódás.
    • Összefüggésben van a növekedéssel, hiszen aktív növekedés időszakában romlik a görbület. A növekedés befejeződése után a scoliosis sem romlik tovább.
  • életkoronkénti felosztása:
    • infantilis: 3 éves kor előtt jelentkezik
    • juvenilis: 3-10 éves kor között jelentkezik
    • adolescens: 10 éves kor után jelentkezik
  • Tünetei:
    • ellapultak a gerinc élettani görbületei
    • a konvex oldali váll és lapocka magasabban, az utóbbi elemelkedik a hátsó mellkasfaltól, és a csípőlapát sem emelkedik elő annyira, mint az ellenoldali
    • aszimmetrikus a törzs-kar háromszög
    • Fájdalom nem jellemző, ha mégis jelen van, másodlagos okot kell keresni. Felnőtteknél a degeneratív elváltozások következtében léphet fel főleg derékfájdalom. Terhesség és menopausa idején a hormonális változások idézhetik elő a görbületek fájdalmát.
  • A scoliosis pontos vizsgálatához elengedhetetlen a fejet és medencét is magában foglaló röntgenfelvétel készítése. Ezen mérhetjük többek között a görbület nagyságát, ill. az egyéb társuló elváltozásokat.
• Ismert eredetű:
  • Veleszületett scoliosis esetében a csigolyák fejlődési rendellenessége okozza a gerinc elhajlását.
  • Paralyticus formánál egy agyi történés után fennálló féloldali feszes bénult izmok állnak a háttérben.
  • Különböző mellkasi betegségek is okozhatnak háti szakaszt érintő gerincferdülést.
  • Maradványtünete lehet a csecsemőkorban fennálló ferde nyaktartásnak.
• Kezelése:
  • Egyénre szabott izomerősítés, gerincferdülés aktív korrigálása, és ennek megtartása, rövidült izmok nyújtása.
  • A gyógytornász által vezetett speciális gyógytornát semmiféle egyéb kezelés nem pótolhat. A megtanult gyakorlatokat otthon minden nap végezni kell.
  • Mindenképpen kérjen gyógytornászi segítséget, mert a HELYTELEN ÉS ROSSZUL VÉGZETT GYAKORLATOKKAL a görbületet TOVÁBB RONTHATJUK!
  • Szükség esetén fűző viselése ajánlott, ennek megítélése a kezelőorvos kompetenciája.
  • Nagyfokú görbület esetén korrekciós műtétet végeznek.

Forrás: Szendrői Miklós Ortopédia, Holcsa Judit- Schroth jegyzet 

 Forrás: saját

Készítette: Kálmánné Kozma Zsófia- gyógytornász, fizioterapeuta

Konduktív fejlesztés- Pető módszer

A Pető-féle konduktív pedagógiai módszer az idegrendszeri sérült gyerekek mozgás, értelmi, és érzelmi problémáit együtt figyelembe véve igyekszik fejleszteni.

A ma már szellemi hungarikumként jegyzett, Pető András /1893 - 1967/ orvos-gyógypedagógus egyedülálló módszerének alapgondolata az volt, hogy idegrendszerünk a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével, s ezek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósíthatók.

A módszer akkor a legjobb hatásfokú, ha minél hamarabb kezdik el az alany kezelését, ezért a korai felismerés rendkívül fontos. A fejlesztést, a szülőket is bevonva, érdemes korán elkezdeni, figyelve, hogy otthon is a rendszeres gyakorlás megtörténjen. A konduktív nevelés egy komplex együttműködést igénylő eredményes folyamat.

A kisebb gyermekeknél játékos formában, az életkori sajátosságokat figyelembe véve, rengeteg énekkel és mondókával kísérve tanítjuk meg őket a saját korlátaik és képességeik ismeretére, használatára, miközben komplexen fejlesztjük az egész személyt. Az énekek, mondókák, versek ritmust adnak a mozdulatoknak, meghatározzák a tevékenység ütemét, kiváltják és fenntartják a mozgást. Cél: minél önállóbb feladatvégzés, ezáltal a lehetőségek szerinti legnagyobb önállóság elérése.

Írta: Hebó Enikő , konduktor-tanító

Egyik kedvenc technikám a Pfaffenrot módszer: kiváló eredmények érhetők el

A szinergetikus reflexterápia (SzRT) módszerét Dr. Waldemar Pfaffenrot, ortopéd orvos dolgozta ki. Orosz származású, majd 1990-benNémetországban telepedett le és elismert gyermekrehabilitációs szakorvosként és ortopéd orvosként tevékenykedett. Cerebral paresis területén számos kutatást végzett és több, mint 100 manuális fogást dolgozott ki ennek kezelésére. Myofascialis technikát, akupresszúrát, fej-kéz-láb reflexmasszázs, kiropraktika és osteopathia elméletét használja fel a terápia során.

5-15 napos blokkokat alkalmazva komplex hatás érhető el. A tapasztalat azt mutatja, hogy hosszabb távon, heti rendszerességgel végezve is kiváló eredmények érhetők el. Fontos, hogy a kezelés a komplex rehabilitáció részét kell képezze.

Dr. Pfaffenrot elősorban központi idegrendszer sérülteknek, valamint mozgásfejlődésben elmaradt/ visszamaradt gyermekek kezelésére dolgozta ki a technikát. Azonban számos más területen is hasznosnak bizonyult a módszer alkalmazása: torticollis, enyhébb lefolyású gerincproblémák, stroke, parkinson, sclerosis multiplex, izomtónust érintő korképek esetén, Down -syndroma, tanulási nehézségek

Lower Crossed Syndrome

Az alsó keresztezett szindroma is Dr. Vladimir Janda nevéhez fűződik, ahogy a felső keresztezett szindroma is.

Tünetek:

• ágyéki gerinc területére lokalizálódó fájdalom
• mely állás, járás során fokozódik, előre hajlásra enyhül
• fájdalom főleg a hosszas állás során jelentkezik
• piriformis szindrómához társulva, akár alsó végtagba sugárzó tüneteket is produkálhat

Okai:

• medence kürüli izomzat disbalance-a
• ülő munk, rossz testtartás lehet a kiváltója

Típusai:

• csípőt érintő (A)
• ágyéki gerincet érintő (B)

Következmények:

• diszfunkció számos ízületben: L4-L5,L5-S1 szegmentumban, SI ízületben, csípő ízületben
• (A): medence előre billenés, ezzel növelve a lumbalis lordosist, térd hajlított helyzetét eredményezve. Csípő flexorok rövidülése és az extensorok nyúlása
• (B): medence hátra billenése elsimítja a lumbalis lordosist, ezzel a térd hyperextensióját okozza. Jellemzően a hasizmok rövidültek, hát kyhposis fokozott

Terápia:

Célzott, személyre szabott terápia. Izom egyensúly helyreállítása, tartás korrekció, törzs stabilitás kialakítása.

(forrás: https://www.physio-pedia.com/Lower_crossed_syndrome)

Írta: Gulyás Nóra, gyógytornász msc

Upper Crossed Syndrome (Felső keresztezett szindróma)

• előre helyezett fejtartás
• előre eső vállak
• fokozott háti domborulat
• lapocka tájéki fájdalom
• szédülés, fejfájás, fülzúgás
• fáradság érzet
• izom feszülések
• zsibbadás, bizsergés a karokban
• mellkasi fájdalom, szorító érzés
• nyak, váll-vállöv mozgásainak beszűkülése

Okai:     trapéz izom felső részének, lapocka emelő izom és nagy mellizmok feszessége

                gyenge, megnyúlt lapocka stabilizáló izmok és nyaki flexorok

Következmények:

• felső nyaki csigolyák túlterhelődnek, ízületi blokkok kialakulása, ízületi tok feszülése
• nyaki gerinc instabilitása
• porckorong degeneráció, porckorong sérv
• tartáshiba
• trapesius túlfeszülése, fájdalmassá válása

Terápia:

Célzott izom erősítés és streching, az izom disbalance helyreállítása. Kiegészítő terápiaként kinesio tape felhelyezése.

 (Forrás: http://www.jandaapproach.com/the-janda-approach/jandas-syndromes/)

Írta: Gulyás Nóra, gyógytornász msc

Sajnos manapság mindenki "tud" tape-elni! Áruházláncok árulják a szalagokat, használati útmutatóval.. az emberek interneten fellelhető videók alapján ragasztják magukat...Azonban ez ennél sokkal komolyabb technika, és a kívánt hatást akkor érhetjük el, ha megfelelő tudással rendelkező szakember helyezi fel.

A fejlett országokban az ágyéki gerincszakasz degeneratív elváltozásai a leggyakoribb mozgásszervi betegségek közé tartoznak, mely mozgáskorlátozottsághoz vezet. A lakosság mintegy 70-80%-a élete során legalább egyszer átél egy derékfájással járó periódust.