FizioKözpont

Fizioterápiás és Mozgásrehabilitációs Centrum

McKenzie módszer

2020. április 20. 23:33 - GNora

img_5942.PNG

 

McKenzie módszer- Mechanikai Diagnózis és Terápia (MDT)

 

A módszer megalkotása Robin Anthony McKenzie (1931-2013) új zélandi fizioterapeuta nevéhez fűződik. 1952-ben diplomázott, 1953-ban magánrendelőt nyitott és a gerinc rendellenességeivel foglalkozott. Számos kitüntetést kapott, munkássága tudományosan elismert. 1982-ben megalapította a Nemzetközi McKenzie Intézetet. Miután visszavonult a gyakorlattól, nemzetközi szaktanácsadóként szerepelt olyan szervezeteknél, melyek a mechanikai gerinc-rendellenességek kutatásában vettek részt.

Az MDT egy evidence based vizsgálati és kezelési módszer. Lehetővé teszi a betegek alcsoportba (poszturalis, derangement, diszfunkció, egyéb) történő besorolását, mechanikai fájdalmuk alapján.

Diszfunkciós syndroma a szöveti szerkezetében sérült lágyszövetek mechanikai terhelése miatti fájdalmat, a poszturális syndroma a szövetek hosszan tartó túlterhelése miatti fájdalmat, míg a derangement syndroma az ízületi elmozdulás mechanikai akadályozottsága miatti fájdalmat jelzi. Ezen csoportokba történő besorolás lehető teszi a megfelelő kezelés lehetőségét.

Egyénre szabott speciális gyakorlatok segítségével, lehetővé válik, hogy idővel a betegek önmagukat kezeljék. Kutatások szerint a gerincfájdalom gyakran kiújulhat, progresszíven fokozódó súlyossággal. A beteg, aki megtanulta az önkezelés lehetőségét, képes rá, hogy enyhítse a tüneteket, mielőtt azok súlyossá válnának, vagyis a tünetek kezdetén megkezdjék önállóan a kezelésüket.

Első alkalommal egy alapos betegvizsgálat történik, mely során a terapeuta a fent említett alcsoportok valamelyikébe sorolja a pácienst, majd ezt követően egyénre szabott gyakorlatot/gyakorlatokat végeztet, melyet otthon is folytatni kell. Gerincproblémával küzdők 50-70%-a jól reagál a kezelésre. A fájdalmuk distal felől egyre proximalisabb irányba halad, a gerinc vonala felé, centralizálódik. Ezzel együtt a mozgásterjedelem is növekszik. Ez a jelenség derangement syndrománál lehetséges. A terapeuta feladata felismerni azokat a pácienseket, akiknél a mechanikai terápia nem alkalmas, és megfelelő szakemberhez küldje őket. A módszer lehetővé teszi a terapeutától való függő viszony elkerülését, éppen ezért a terapeuta csak minimálisan avatkozik be.

Randomizált kontrollált vizsgálatok is igazolták a McKenzie módszer hatékonyságát. Petersen és társai erősítő gyakorlatokat hasonlítottak össze a McKenzie módszerrel, legalább 3 hónapja fenn álló derék fájdalommal küzdő betegeknél. Miller és társai stabilizásiós gyakorlatokat, Long pedig subacut és krónikus stadiumban lévő derékfájós pácienseket vizsgált. Mind három kutatás igazolta a McKenzie módszer hatékonyságát.

 

Felhasznált irodalom:

  1. May S., Donelson R., (2008), Evidence-informed management of chronic low back pain with the McKenzie method, The Spinal Journal 8 , 134-141.
  2. Nemzetközi McKenzie Intézet, Magyarországi McKenzie Intézet tanfolyami jegyzete („A” és „B” kurzus)
  3. Obituary: Robin McKenzie 1931-2013, (2013), Manual Therapy 18 (2013) 272-273
  4. http://www.mckenzieinstitute.org/hu

 

Készítette: Tanács-Gulyás Nóra, gyógytornász MSc

 

Szólj hozzá!

Scoliosis és Scheuermann-kór összehasonlítása

2020. április 18. 22:30 - GNora

Forrás: saját

 

Scheuermann-betegség:

  • kétdimenziós deformitás
  • a gerinc élettani görbületei fokozódnak
  • a háti szakaszt érinti a leggyakrabban, annak teljes hosszára kiterjed
    • a görbület csúcspontja lefelé csúszik, ezen a területen a bőr elszíneződhet, ahogy a pad/ szék támlája nyomja a gerincet
  • a háti szakasz kompenzálására a nyaki és ágyéki görbület is fokozódik

Hogyan alakul ki?

  • a csigolyatestek zárólemezében csontosodási zavar lép fel, ennek következtében a gerinc hossznövekedésében is zavar keletkezik, ezáltal a csigolyák teste ék alakú lesz
  • a csigolyák felszíne egyenetlen lesz, gyöngyszerű felrakódás jelentkezhet rajta, ez a Schmorl-csomó

Mikor jelentkezik?

  • serdülőkorban, 10. életév körül észlelhető
  • fiúk-lányok között egyforma arányban

Főbb tünetei:

  • Nagy a háti görbület, ami merev, a Scheuermannos nem tudja a hátát homorítani.
  • Fájdalom nem feltétlen kíséri a kórképet, ez függ az életkortól és a stádiumtól. Az érintett csigolyák nyomásra érzékenyek lehetnek, és jellemző a lapockák közötti területen fellépő izomfájdalom.

3 stádiuma van:

  1. stádium:
    • 10-12 éves korban kezdődik, hanyagtartással
    • még mobilis, aktív izomerővel korrigálható
  2. stádium:
    • 12 éves kortól, amíg a növekedés befejeződik
    • merevvé válik a görbület
    • megjelenik a lapockák közötti izomfájdalom és a csigolyák nyomásérzékenysége
    • a növekedés befejeződése után a fájdalom elmúlik
  3. stádium: késői stádium
    • növekedés befejeződése után életen át tart
    • a gerinc nyaki és ágyéki szakaszán léphet fel fájdalom

Mit tehetünk?

  • célzott, és egyénre szabott izomerősítéssel, gyógytornával jól kezelhető
  • szükség esetén fűző viselése ajánlott, ennek megítélése a kezelőorvos kompetenciája
  • Mindenképpen kérjen gyógytornászi segítséget, mert a HELYTELEN ÉS ROSSZUL VÉGZETT GYAKORLATOKKAL a görbületet TOVÁBB RONTHATJUK!

Scoliosis:

  • háromdimenziós deformitás, a tér mindhárom síkjában bekövetkezik
  • Az élettani gerincszakaszok oldalirányba görbülnek, ellaposodik a hát és a csigolyák is elfordulnak a saját tengelyük körül.
  • Amelyik oldalra megy a görbület, azt konvex oldalnak nevezzük, az ellenoldalt pedig konkávnak.
  • A konvex oldalon az izmok megnyúlnak és elvékonyodnak, a konkáv oldalon pedig megrövidülnek. Mindkét oldalra igaz, hogy a törzsizmok gyengék.

Funkcionális scoliosis:

  • a gerincen nincs szerkezeti elváltozás
  • a görbület mobilis, kezeletlen esetben viszont strukturálissá válhat
  • a görbület kiegyenesedik előrehajláskor és fekvő helyzetben
  • a csigolyák nem fordulnak el a tengelyük körül, így a bordákat sem húzzák maguk után, ezzel bordapúpot okozva
  • Okai lehetnek:
    • rossz tartás
    • valamilyen fájdalom miatti védekező testtartás
    • Végtaghosszkülönbség: ilyenkor a rövidebb alsóvégtag oldalán lebillen a medence és magával húzza az ágyéki szakaszt. Ennek kompenzálására a háti szakasz az ellentétes irányba fog görbülni.
    • Mozgásszegény életmód miatt gyengék a törzsizmok, amik nem tudják követni a gerinc növekedését.
  • Egyéb jellemzői:
    • lazák az ízületek
    • légzésnél hasba vesznek levegőt
    • a gyenge törzsizmok miatt fáradékonyság is megfigyelhető
    • társulhat hozzá lúdtalp
  • Kezelés:
    • A gerincferdülés okát kell megszüntetni, ezen kívül szükség van tartásjavító gyógytornára, izomerősítésre is.

Strukturális scoliosis:

  • a gerincen szerkezeti elváltozás figyelhető meg
  • A csigolyák elfordulnak a saját tengelyük körül, ezáltal ennél a formánál láthatunk bordapúpot előrehajolt testhelyzetben a görbület konvex oldalán.
  • Elhelyezkedése:
    • Leggyakrabban a háti szakaszt érinti, ennél várható a legnagyobb romlás, a felsőtest elcsúszhat, társulhat hozzá mellkasdeformitás is, aminek következtében a légzésfunkciók is érintettek lehetnek.
    • Lehet kettősgörbületű, amikor két gerincszakasz kiegyenlíti egymást, ebből kifolyólag nem szembetűnő.
    • Az ágyéki szakasz is érintett lehet, ebben az esetben a nagyméretű görbület a medence helyzetét befolyásolja.
    • Háti és ágyéki átmenetet érintő forma változó romlási arányt mutat.
  • Idiopathiás:
    • Nem ismerjük a pontos okát, csak feltételezések vannak.
      • Közrejátszhatnak genetikai okok, megfigyelhető családi halmozódás.
      • Összefüggésben van a növekedéssel, hiszen aktív növekedés időszakában romlik a görbület. A növekedés befejeződése után a scoliosis sem romlik tovább.
    • életkoronkénti felosztása:
      • infantilis: 3 éves kor előtt jelentkezik
      • juvenilis: 3-10 éves kor között jelentkezik
      • adolescens: 10 éves kor után jelentkezik
    • Tünetei:
      • ellapultak a gerinc élettani görbületei
      • a konvex oldali váll és lapocka magasabban, az utóbbi elemelkedik a hátsó mellkasfaltól, és a csípőlapát sem emelkedik elő annyira, mint az ellenoldali
      • aszimmetrikus a törzs-kar háromszög
      • Fájdalom nem jellemző, ha mégis jelen van, másodlagos okot kell keresni. Felnőtteknél a degeneratív elváltozások következtében léphet fel főleg derékfájdalom. Terhesség és menopausa idején a hormonális változások idézhetik elő a görbületek fájdalmát.
    • A scoliosis pontos vizsgálatához elengedhetetlen a fejet és medencét is magában foglaló röntgenfelvétel készítése. Ezen mérhetjük többek között a görbület nagyságát, ill. az egyéb társuló elváltozásokat.
  • Ismert eredetű:
    • Veleszületett scoliosis esetében a csigolyák fejlődési rendellenessége okozza a gerinc elhajlását.
    • Paralyticus formánál egy agyi történés után fennálló féloldali feszes bénult izmok állnak a háttérben.
    • Különböző mellkasi betegségek is okozhatnak háti szakaszt érintő gerincferdülést.
    • Maradványtünete lehet a csecsemőkorban fennálló ferde nyaktartásnak.
  • Kezelése:
    • Egyénre szabott izomerősítés, gerincferdülés aktív korrigálása, és ennek megtartása, rövidült izmok nyújtása.
    • A gyógytornász által vezetett speciális gyógytornát semmiféle egyéb kezelés nem pótolhat. A megtanult gyakorlatokat otthon minden nap végezni kell.
    • Mindenképpen kérjen gyógytornászi segítséget, mert a HELYTELEN ÉS ROSSZUL VÉGZETT GYAKORLATOKKAL a görbületet TOVÁBB RONTHATJUK!
    • Szükség esetén fűző viselése ajánlott, ennek megítélése a kezelőorvos kompetenciája.
    • Nagyfokú görbület esetén korrekciós műtétet végeznek.

Forrás: Szendrői Miklós Ortopédia, Holcsa Judit- Schroth jegyzet 

 

SCOLIOSIS

SCHEUERMANN

háromdimenziós

kétdimenziós

csökkent élettani görbületek

fokozott élettani görbületek

lapos hát

nagy háti görbület

a gerinc elhajlik oldalirányba

nincs oldalirányú görbület

aszimmetrikus test

szimmetrikus test

aszimmetrikus gyakorlatok

szimmetrikus gyakorlatok

bordapúp

Schmorl-csomó

 Forrás: saját

 

Készítette: Kálmánné Kozma Zsófia- gyógytornász, fizioterapeuta

 

Szólj hozzá!

Schroth-módszer

2020. április 18. 22:05 - GNora

img_5921.PNG

Manapság ez a leghatékonyabb módszer scoliosis, Scheuermann kór, hanyag testtartás, tartási rendellenesség és lapos hát kezelésére. Megfelelő testhelyzetekkel, a megfelelő izmok működtetésével és irányított légzéssel korrigáljuk a gerincet. 

Ezt a módszert Németországban a 20. század elején Katharina Schroth saját magán tapasztalta és fejlesztette ki. Alap gondolata szerint, ha a mellkasában lévő levegőt áramoltatni tudná, ezzel korrigálhatná a bordapúpjait és azokon keresztül a gerincét is. 

A kezelés kizárólag egyénileg történik. A terápia során többféle testhelyzetben végzünk 3D-ban korrekciós feszítéseket, melyeknél figyelembe kell venni a gravitáció hatását. Átbeszéljük és megtanítjuk a páciensnek a hétköznapi életben használatos korrekciós testhelyzetek. A Schroth gyakorlatok kiegészítéseként nyújtó és erősítő gyakorlatokat is alkalmazunk.

A megtanult feladatokat a páciensnek otthon minden nap gyakorolnia kell. A kezeléshez elengedhetetlen a gyógytornász jelenléte, így hetente legalább egyszer az általa vezetett foglalkozás keretein belül történik a gyakorlatok pontosítása, további teendők átbeszélése.

A terápia hosszú távú, amíg a növekedés be nem fejeződik érdemes folytatni.

A Schroth terápiával felnőtt korban jelentős korrekciót ugyan már nem érünk el, viszont a gerincferdülés és tartási rendellenességek által okozott panaszok (fájdalom, zsibbadás) csökkentésére, megszüntetésére hatékony módszer.

https://fiziokozpont.hu/terapiak/schroth-modszer/

 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása